|
 Ez a furcsa hangzású név sok ember számára első hallásra semmit sem jelent. Talán a legtöbben még arra sem tudnának válaszolni, hogy egyáltalán Magyarországon van-e ez a kicsiny, 120 lelkes település. Pedig itt van, az ország északkeleti csücskében Zemplén és Abaúj határán, a Zempléni-hegység nyugati lábánál található. Ezen a vidéken a geológiai értékek kedvelői igazi csemegéket találhatnak. A Zempléni-hegység földrajzi értékeinek kataszteréből kitűnik, hogy itt minden négyzetméterre átlagban 15 védett geológiai ritkaság esik. A vidék ezt a vonzerejét máig megőrizte.Nagy genetikai értéket képvisel a gímszarvas és muflon populáció,s az itt honos vaddisznó törzs hazánk kimagasló minőségű állatállományát reprezentálja.
A nagyvadak mellet megtalálhatóak a ragadozó madarak, mint pl.: a parlagi sas, a vándorsólyom, a vörösvércse, az egerészölyv, a héja és az énekesmadarak számos fajtája is. Hüllők közül a keresztes vipera külön említést érdemel. Ezen a területen nagyon jelentős az erdei növényzet. Megtalálhatóak itt a kocsánytalan tölgy, a cseres-tölgyes, a gyertyános-tölgyes, a gyertyános-bükkös is. A tölgyesek cserje és gyepszintje gazdag, itt leggyakoribb a som, galagonya, kecskerágó. A tavasz első hírnöke a hóvirág után sorra nyílik a galambvirág, a bogláros és az erdei szellőrózsa. Ezek mellett még számos színes virág tarkítja a mezőket. Nem szabad megfeledkeznünk a gombákról sem, hiszen a Zempléni-hegységnek igen értékes gombája a császárgomba, a kucsmagomba, a tinórúk, melyek mindegyike fellelhető a szemfülesebbek számára. De a galambgombák, őzlábak, pöfetegek, a szegfűgombák is elterjedtek ezen a területen. A vidék legjelentősebb és legrégebbi építészeti emlékei a templomok, a várak és a kolostorok. Az írásos források és a részben álló romok alapján már korábban is ismert volt egy, a pálos rendhez tartozó négy kolostorból álló csoport. A négy kolostor: a regéci Szent. Fülöp és Jakab, a göncruszkai Szent. Katalin, a gönci Boldogasszony és az ismeretlen helyű Szentháromság tiszteletére szentelt egyházak. A kutatások szerint a regéci pálos kolostort Nagy Lajos alapította Szent Fülöp tiszteletére, és a Regéc falutól keletre kb.1-km távolságra levő Barátláz nevű dűlőre helyeztette. Később Serédi György tulajdonába került, aki helyreállította és a rend tagjai 1549-ben visszatértek a faluba. A kolostor 1612-ben pusztult el. Regéc az oklevelek tanúsága szerint 800 éves. Az egy utcás kisközség máig megőrizte eredeti formáját, az erdőtelkes sorfalu jellemző vonásait. Lakossága évszázadok óta főként állattenyésztéssel és erdőgazdasággal foglalkozott. A falu életében a mezőgazdaság az egyik legfontosabb tevékenység volt, de csak önellátás szintjén. Főleg búzát, rozst, zabot termeltek, amelyek tárolására fából és zsúpszalmából készült csűröket építettek. A hagyományos, háromosztású parasztházak a népi építészet emlékeiként ma már csak néhány portán láthatóak. Korábban ezek fából vagy vert patics falból készültek, zsúpszalma tetővel. Az 1930-40-es években a falukép megváltozik: megjelennek az első kőházak cseréppel, palával vagy bádoggal fedve. Ebben az időben a község 64 házában 335 magyar ember lakik. Ebből 201 római katolikus, 133 görög katolikus és 2 református. Az 1930-as évekig Regécre földutak és erdei utak vezettek. A ma is használt korszerű burkolatú utat csak 1976-ban építették. 
Egykoron a pezsgő közösségi élet eredményezte a fonók, bálok szervezését és a Regéci Önkéntes Tűzoltó Egyesület működését. A falu életében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom, a festői táj, a környezet gyógyhatású klímája, a csend és a nyugalom, egyre több látogatót vonz. A Regéci Önkormányzat és a falu lelkes lakói sokat tesznek a falu fejlesztése ésszépítése érdekében. Ennek eredménye az 1998-ban Nemes Sándor fafaragó művész által faragott Zrínyi Ilona és az ifjú II. Rákóczi Ferenc szobor, a fából készült buszmegálló és a nagy híd környékének felújítása. Az Önkormányzat által szervezett kirándulások, bálok és különféle programok színesítik az itt élők életét. Az augusztusban immár hagyományosan megrendezett Regéci Falunapok évről-évre érdekesebb műsorokkal bővülnek. Forrás:www.regec.hu
www.csobogovendeghaz.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
|
